Babinszky László
EZT MEG KELL KÖSZÖNNÖM, - HÁT, KÖSZÖNÖM,
MINDENKINEK KÖSZÖNÖM!

Kirúgtak a munkahelyről,
Ki lettem rúgva!
Megalázott a munkahely
Nyomorékságomba!

Nem elég, hogy elszenvedtem
Agyvérzést születéskor!
Vérrög keletkezett az agyamba
Világra-jövéskor.

Nem elég, hogy tízévesen
Agyhártya-gyulladást kaptam!
Tízcentis tűvel a gerincemen keresztül
Megcsapoltattam.

Nem elég, hogy gyermekkoromban
Ütöttek, vertek.
S hogy a felnőttek és a gyermekek is
Kiközösítettek.

Nem elég, hogy egyesek a munkahelyen
Mindig megaláztak!
Velem, nyíltan a közösség előtt
Cinikusan bántak!

Nem elég, hogy folyton
Följelentettek minden vezetőmnek!
Most még azzal is sújtanak;
Idő előtt - kirúgatnak!

2012. december 13.

A SZTRÁJKOLÓ DIÁKOKHOZ

Babinszky László:

Már Mária Terézia "Ratio Educationis"- a rendeletbe adta:

Legyen mindenhol iskola!

Eötvös József és Trefort Ágoston azt is szorgalmazta:

Tanya és falu is legyen bekapcsolva

Az alakítandó iskolahálózatba.

A tanyasi tanítónő Nagymamám azt is elmesélte,

Egy megyei főtisztviselő a 20-as években,

Eötvösék elképzeléseit miképp értelmezte.

Azt mondta:

 „Nem kell úgy sietni a parasztot megtanítani, írni, olvasni,”

Ahogy nézem és hallgatom az „Egyenes beszédet,”

Eszembe jut ez a kegyetlen ítélet.

Analfabéták kellenek most is a rezsimnek,

Rang – szolga viszony a modern hatalmi elitnek.

Mennél kevesebb értelmiségi van,

Annál jobban lehet basáskodni a magas rangú posztokban.

Homály és sötétség kell a sznob műveltségnek,

Ahhoz, hogy koronája legyen a legfőbb címkének?

Szerintük, világosban nem tűnik ki, ki a nép feje,

Csak ha besötétedik a nemzet szellemi élete.

Ezen munkálkodnak. 15 évesen, ha a diák

Nem fejezi be az általános iskolát,

Mehet dolgozni. Éhbérért!

Újra Twist Olivérek küszködnek – a megélhetésért!

Aki elvégzi a középiskolát és nem tanul tovább,

Az nem tud szakmát. Ugyanaz a szenvedés vár rá,

Mint amit elvisel sorstársa, a 15 éves diák.

Aki tovább szeretne tanulni, arra, olyan tandíjat vetnek ki,

Amit a számlák kifizetése után, a szülői pénztárca nem bír elviselni!

Télen a fiú fát megy erdőbe lopni, hogy

Egy rozsdás vaskályhát meg tudjon pakolni,

S be tudjon gyújtani.

Nincs pénze ahhoz, hogy megvegye a fát.

Inkább vállalja, hogy lop, nehogy kihűljön a család!

Ha jön az erdész, s a fiút elviszik, mint bűnözőt,

Börtönbe kerül, nem tudja meggyőzni a rendőrt.

Hiába szabadul ki, sorsát megbélyegezték,

Esélye sincs, hogy javítsa élete minőségét!

A börtön után még rosszabb körülmények között él,

Lop, mert nem lesz helye semmilyen munkahelynél!

A három csapás törvénye nagyot üt rajta,

Jelleméből, vagyonából egyként lett kiforgatva.

A bimbóból, nővé serdült fiatal leány

Új hazát keres, hazáját elhagyván.

Megszégyenülten teszi ki testét az amszterdami kirakatba,

Mindennap azt számolva,

Meddig lesz még teste áruba bocsájtva

Ahhoz, hogy az egyetemre bejusson végre - valahára?

Jövőjét, hazájából űzötten, máshol képzeli el.

Nem gondol testvérére, sem a szülőivel.

Úgy érzi kegyetlenül elbántak vele,

Óhazájában jövőképének nincsen becsülete.

Belehajszolták, hogy szülőföldjét könnyezve ott hagyva,

Továbbtanulását, külföldi prostitúcióból biztosítsa.

Új hazájában keres magának szerető férjet,

S ott neveli fel más nemzetbe gyökeret eresztő közös gyermeküket.

Hazánk földjén kicsi a gyermekáldás.

Egyre gyakoribb a halálozás!

Egyre gyakrabban járunk temetőkbe,

S egyre kevesebbszer keresztelőkre.

 A magyarok népe egyre fogy

Egyre aggasztóbbak a demográfiai gondok.

Sztrájkolók! Ha van valami, amit mondhatok

Védjétek meg tanuláshoz való jogotok!

A MUNKÁS –PARASZT hatalom alatt mindenki ingyenesen tanult,

Tanulásért koldulni, senki sem szorult.

Ne felejtsétek el Victor Hugo mit mondott:

Az agy éppúgy kér enni, mint a gyomor,

Ha nem kapja meg szellemi táplálékát

Az ember elpusztul!

Nem kértük az életet, kaptuk ajándékul.

A hatalomnak, honnan van bátorsága csorbítani az emberi jogokat?

Úgy tesznek, mintha  nem lenne a La Fayette-i Nyilatkozat !

Sztrájkolók! Nem a hatalomnak van igaza, hanem nektek,

Ezt diktálják az emberben ösztönszerűen működő biológiai törvények!

Budaörs, 2012. december 8.         

MISU BÁCSI EMLÉKÉRE

írta: Babinszky László

Amikor Misu bácsi meghalt, a temetésen nem sírtam,

Csak szomorú voltam.

Édesapám mellettem állt és reszketett,

Bátyja halála miatt szenvedett.

Másnap, láttam tündökölni a kék eget,

Melyet sok apró fénysugár díszített.

Láttam fényárban úszó, didergő házakat,

Sietősen suhanó női lábakat.

Villamost; a Körtéri forgalomba csilingelt,

Buszt; mely robogva megállóba érkezett.

Láttam galambot, - égbe szállt!

Láttam röpülni sok madárt!

Tél volt. Néztem a havat, - a latyakos utakat!

Az egyik latyakban, - hullámzó arcomat!

A hideg szél kézfejem járta át,

Boldogan integettek felém, a kopasz fák!

Nevettem mindenen, ami élt,

Az Élet a szívembe teret kért!

„Misu bácsi neked csak ennyit ért!”

Hallottam, amint unokabátyám felesége megítélt.

Nem vette észre, hogy habzsolok,

Hogy az élet értelmébe harapok!

Fölértékelődött sorsom, életem,

S nem baj, ha nem lesz rangom, hírnevem,

Csak az élet nyüzsögjön körülöttem!

Az élet, az élet, - az, maga szép!

Szívemben élővé válik, aki élt!

A temetés csupán üzenet:

Becsüld, szeresd az életet! ...

Ez, nem azt jelenti, hogy nem becsülöm a halottat,

Akiket szerettem, szívemben föltámad!

A szeretett rokon, a barát bennem él,

S képzeletemben újra, - újra testre kél!

Budaörs, 2012. november 25. Vasárnap. Babinszky László.

AZ ÉLETBEN NEM A RANG, AZ EMBER A FONTOS...

Írta: Babinszky László

Ha a rang előtt görnyedve szorongsz,
Jellemed hasonló lesz a napraforgóhoz!
Hol erre, hol arra hajlasz,
Barátaid nem lesznek, - magadra maradsz.

Ha embert keresel a rang mögött,
Sokszor kell könnyesen pörkölődnöd.
Cserébe hegygerinc leszel,
Ahol rengeteg madár csivitel!

Ha a rangnak kaszinózod embertársadat,
Tükör előtt sem láthatod testtartásodat.
Hol erre, hol arra nézel,
Fájni fog, hogy az utcán, pont az szégyell,

Aki előtt embertársadról rosszat szóltál,
Akit előtte, - bemártottál!

Ha embernek nézed embertársaid,
Rangodnak viseled rabláncait!
Cserébe millió szív dobog érted,
Milliók hozsannázzák, - születésed!

Budaörs, 2012. november 8. csütörtök.

2012. JOGAINK VÉDELMÉÉRT!

írta: Babinszky László:

(Szépmező Szárnya Hun-magyar mondában mondai hős,

aki megvédi a gyengébbet a bántásoktól.

Kalamóna a hun-magyar mondában erőszakos, hatalomra törő.

Helyi Téma Pest megyei hetilap 2012. szeptember 12-i száma.)

Dicsőség Szépmező Szárnyának! [1]

Aki nem támadója Kalamónának,[2]

De aki a neki dobott kesztyűt felvette,

Hogy törvényes eszközzel legyőzze!

A magyarok jogainak eltiprása ellen,

Éhségszrájkkal hadakozik a Kossuth téren.

Kalamóna a Parlament ablakából nézi mérgesen,

Vele szemben a téren

Néhány sátor emelkedik ellenségesen.

Szólna hozzájuk ékesen

Ám, mindent elrontott, amikor

Pattogott Európában, (itthon is) fölényesen!

S most tehetetlen dühében

Villámló szemekkel sújt le élesen

Azokra, akik elítélik a jogtiprást éhesen.

A Helyi Téma[3] cikke azon gúnyolódik, hogy csak a madarak hallgatják

Szépmező Szárnyának népéért aggodó messze zengő hangját!

„Madár” vagyok. „Énekes madár”,

Aki meghallja a népükért Éhezők, hatalmas sóhaját!

A választás előtt, - jobboldali szavazók,

Mit ígértek nektek, hogy a jogtiprásokat még mindig elnézitek?

Emlékszem, aznap amikor Kalamóna hatalomra került,

Egy nyugdíjas idős úr, akinek élete beszűkült,

A TV2 futószalagjára ezt írta:

Azért szavazok Kalamona Úrra, mert szocializmust akar!

Írása nem badar, - rózsaszínű álom!

Vajon ez az idős úr, túl van már a csalódáson?

Vagy talán megfagyott? Vagy olyan céltalannak látta a világot,

Mint annyian, s ő is elkövetett maga ellen ögyilkosságot?

Szocializmust akart! Mi lett vele? Ha él, hogy gondol vissza,

Kalamóna választás előtti ígéreteire?

Megtévesztő, az állandó államosításra való hivatkozás!

Nem más az, mint központosítás.

Kapitalizmus. A termelőeszközök magántulajdonban vannak,

Itt mindig az történik, amit a tőkések akarnak!

Kalamóna túlmegy ennél, - király akar lenni?

Királyként akar népe felett nyerészkedni?

Ne legyen illúziója senkinek;

Alattvalók kellenek a hűberi rendszert teremtő elitnek!

Angliába tanult. Angol mintára építi fel a rendszert?

S nem érdekli, hogy ezzel sokakat az öngyilkosságba kerget?

Mennyi szegény fagyott meg a télen!

A kifizetetlen fűtésszámlák, - sok sírig elérnek!

Ezt ígérték nektek? - ezt akartátok?

Kalamónát erre szavaztátok?

Most nem szóltok. Ennyire féltek?

Ekkora hatalma van a kalamónai pénznek?

Amikor átvettétek a pénzt, megmondták-e nektek

Úgy állítják fel a rendszert, hogy

- Korlátozzák a szólásszabadságot,

S hogy elveszik a rokkantaktól a járandóságot!

S hogy az előzetes regisztráció nem más, mint a korlátozott választói jog

50 vagy 100 évre?

A szólásszabadságért először Nagy Navarró András éhségsztrájkolt,

Most éhségsztrájk előzi meg a törvényesíteni kívánt regisztrációt!

Az ATV Fórumain annyira mondjátok, - hogy Kalamóna ellen összefogás kell,

Szépmező Szárnya sátra mégsincs telve háborgó emberekkel!

Várna benneteket összefogásra,

Hogy együtt szóljunk rá Kalamónára!

De csak hajlong a magyar, Ura előtt, hajlong!

Csöndben tűri a jogfosztottságot.

Az elbocsájtástól való félelem

Uralkodik az emberi tetteken.

A szolgalélek nem mer cselekedni, mert attól fél,

Cselekvésétől a hatalom, családjában, majd senkit sem kímél!

Szépmező Szárnyát meg gúnyolják:

„18.000 forintos ing van rajta!”

De nem lett sem a vagyontól, sem a rangtól úgy elvarázsolva,

Ahogy Kalamóna, aki pávaként jár, dúskál a jogokban

Miközben másoktól elvárja, hogy tűrjék sorsukat, - jogfosztottan!

Szépmező Szárnya s a vele tartó éhező többiek

Kockára teszik életüket!

Kalamóna álomvilágban él. Álmodik korképet,

S megvetően nézi a Parlament ablakából,

Az éhségsztrájkolók által megrajzolt, - országos kórképet![4]

Budaörs, 2012. szeptember 13. csütörtök

---

[1] Szépmező Szárnya Puszta legkisebb fia, aki erős, daliás legény, s megvédi a gyengébbet a bántásoktól.

[2] Kalamóna aki zsarnoki módon urakodni akar emberi viszonyokon.

Róluk az egyik legrégibb magyar népmesék szólnak, a hun –magyar mondavilág keletkezésének korából

Lásd:

KOMJÁTHY István

     Mondák könyve: Hun és magyar mondák/ Komjáthy István ; [rajz. Bornemissza Zsolt]. –

13. kiad. – Budapest : Móra., 2003. – 402 p.: ill, rajzos.; 15 cm

    A borítón Hunor Magor vadászata („a Képes Krónika iniciáléját az Országos Széchenyi Könyvtár

engedélyével használtuk fel”.)

Az idézett szereplők: 9-142 p.

ISBN 963 11 7826 9                                               kötött: 1890, -Ft

           Mt.: Bornemissza Zsolt (-) (rajz)

[3] Helyi Téma Pest megyei hetilap 2012. szeptember 12-i száma

A vadon törvénye alapján

írta: Babinszky László

Ha az ép medve, elismerésére ránéz, jusson csak eszébe,
Húsz év kellett egy általa gyűlölt, nyomorék - "bocs" leteperésére!

 Régen kezdődött …

A hosszú füvű, ligetes réten
Egy medvebocs futkározott víg- derűsen.
Torz teste volt, - bicegett,
Mégis játékosan bukfencezett.

Egy életerőtől duzzadó medve
Szemeivel kiszúrta,
S lábait, sebesre gyorsította.

Közbe száját nagyra tárva,
A bocsot ölni, megkívánta!

Futott felé, utolérte,
A bocsot gyorsan nyakon csípte!
A medvetársak ott termettek,
S a támadónak nekiestek.

Az ép medve mindig hátrált,
Ha a medvék megvédték a torzbocs jogát!
De ha a bocs egyedül volt,
Az ép medve rája tromfolt.

Karmolta és marcangolta,
A húsát gyakran kiharapta!
A medvebocs a fájdalomtól sikoltott,
Segítségért vonyított!

Egyre inkább azt érezte,
Hogy a támadástól fogy ereje!
Sokszor bizony összecsuklott
Ha a támadó rátaposott.

Az öregedő ép medve volt az erősebb,
A sebzett medve végtagjai évről - évre gyengültek!
Ahogy haladtunk a nehéz, vaskos időbe,
Sok sebfolt esett barna - bundás torzbocs egész bőrére.

Ezt látva; félelmükben

A többi medvék a bénától elszéledtek,
S pitiztek az ép medvének!
Az ép medve eldöntötte:
„Van már elég segítsége,
Hogy a bénát kivégezze.”

Egy tudós Medve lett a medvék királya.
Rámordult az ép medvére, mint az ép medvék tudományos bírája.
De az ép medve a Medvék királyának azt mondta:
A bocs sikoltásait, mint őrültséget, magáról hárítja!
A Medve király hitt az ép medvének
Az ép medve hazugságban dúskáló, hamis ítéletének.
Jellemzését elfogadták, - dicsérettel jutalmazták!
Magas rangra fölemelték, - medve díjjal kitüntették!
Az ünnepségen a többi medvék is tapsoltak,
Éljenezték az ép medvét, mindazok, kik ott voltak!

A magára hagyott bocs könnycseppjeiből van kirakva, az a szavanna,
Amin az ép medve a babérkoszorúig haladt.
Lábnyomát mélyen a bénabocs lelkébe nyomta,
Ahogy e kitüntetésig két évtizeden keresztül az utat taposta.

A bénabocs könnycseppjeiből áll fenn az a hegy,
Aminek csúcsára az ép medve felemelkedett!
S az eleven étek jajongásának fokain keresztül
Kapott a csúcson, brummogó dicséretet!

Ha az ép medve, elismerésére ránéz, jusson csak eszébe,
Húsz év kellett egy általa gyűlölt, nyomorék - "bocs" leteperésére!

Budaörs 2012. szeptember 8. szombat.

Wittinghoff Tamásnak

írta Babinszky László

SZÜLETÉSNAPI  KÖSZÖNTŐ

Emlékeim 1976-tól

Budaörs, rügyezést kívánó, télutós falu volt.

A járdákon, utakon hemzsegett a sok kátyúvizes folt!

Emlékszem, velünk szemben egy artézi kút állt,

Ha valami miatt a vizet elzárták,

Hogy mosakodni tudjunk,

A kútból töltöttük meg a vödröket meg a kannát.

Emlékszem, Szalai Pista bácsira,

Akitől, - hogy télen fűteni tudjunk -

Olajat hordtam hegynek fel,

Birkóztam sokszor az emelkedővel.

A Béke térről 20-30 literes kannákat emeltem,

Sokszor órákig olajat cipeltem!

A palackos gázt a Stefánia útról vittem haza,

Lassanként, - emelkedőkön keresztül gyalogolva!

Volt úgy, ahol ma a TESCO áll,

Azzal szemben volt a gáz másik telephelye,

Télvíz idején gyalog mentem le,

S tele palackkal tértem rá az emelkedőkre.

Polgármester Úr!

Emlékszik-e Bayer Pista bácsira,

Budaörs közkedvelt fuvarozójára?

Abban az időben a fűtőanyag; az olaj, a fa, a szén

Pernyéje szállt ki a házak kéményén!

Pista bácsinak volt egy lovas kocsija,

Tüzelőfával és szénnel rakta meg,

S hordta a házakhoz az embereknek.

Két barna ló húzta a megrakott kocsit,

Két ló vonszolta igáját, - hajnaltól, alkonyatig.

Az Ön születésnapjára mit írhatnék?

Városunk fejlett és nagyon szép!

Faluból város született,

S mosolyogva nézik odafenn, mint égiek,

Az egykori budaörsiek, -

A szorgos élő helyiek,

E hegyek között

Még mi mindenre voltak képesek?

Látnak hatalmas uszodát!

Ahol a gyermekek s a felnőttek

Az uszoda négy medencéjét,

Széltében – hosszában vidáman általússzák!

Az egyik medencéje úszóversenyekre is alkalmas,

A medencék gyógyvize, gyógyerővel tartalmas.

Budaörsnek Televíziója, Rádiója van,

Egyre színvonalasabbak programjaikban!

A Sportcentrum is az Ön hivatali idejében készült.

Emlékszem, amíg épült

A Közgyűlés légköre, hányszor volt ideges és feszült!

Most már a Sportcentrum versenyzői hoznak dicsőséget a városra,

Gondoljunk például; az asztali teniszbajnokságokra!

Másban is jelesek a Centrum versenyzői,

Akikre büszkén tekinthetnek égi felmenői!

Nagydolog, hogy az megadatott Budaörsnek,

Büszke öntudatuk gyökerezhet ide, - a helyieknek.

S mit láthatnak még az égiek?

Kerékpárutat Budapestig,

Kerékpárosok hajtanak rajta sokszor túl gyorsan- sötétedésig.

Körforgalmat is láthatnak négy helyen.

Azt is látják, hogy a körforgalomhoz érve,

Tanít a körforgalom, - előzékenységre!

Mit látnak még? Önkormányzati Palotát!

Ahol a budaörsieket kényelmes körülmények között

Udvariasan kiszolgálják,

S ahol a máshonnan érkezőket szívélyesen fogadják!

Nem, már nem régi szűk kis házba tömörül a hivatal!

Az ott dolgozók, kényelmes, tágas szobákban küzdenek meg a feladattal.

Van önálló Bírósága Budaörsnek.

Nem kell senkinek bejárnia Budapestre

Ha valakire mérges lenne,

Csak pár buszmegálló, hogy a bíró,

Peres-ügyét elintézze.

Az égiek, biztos látták, hogy itt újjáépültek az utak, a járdák és a csatornahálózat!

Azt is látják, hogy hűlt helye már az artézi kutaknak.

Tűzoltóságot is látnak, de nem kicsit, hanem nagyot!

S látnak helikopteres, helyi mentőszolgálatot.

S itt mennyi parkban labdáznak a gyermekek!

Felújított és új iskolákban szerezhetnek jegyeket.

A bankok is biztonságosnak látják

Ezt a kedves, szép várost!

Bankparadicsom lett, s a jó befektetés reményében

Minden bankár-orca sármos.

Amikor ideköltöztünk a régiek

A Kötő utcát mondták faluszélinek.

Aztán, évről évre feltűntek a faluszéli új utcanevek

Gomba módra szaporodtak a többemeletes épületek.

Ma már Színháza is van Budaörsnek

Meghitt helye, a fővárosi színészeknek.

A könyvtár állománya egyre bővebb

A könyvtárosok munkája felelősen jelentősebb.

Nem mindegy hogy a könyvtár állománya

Milyen jövőképet rajzol bele az ifjúság tudatába.

Több az ifjú olvasók száma, akik majd jönnek hozzánk, stafétára..

Most a telefon jut eszembe…

Minden házba vagy vezetékes telefon van bevezetve, vagy

Az utcán jár – kel az ember, mobiltelefonjába fecsegve.

Nem kell várniuk 10 évet a listára vetteknek,

Mint annakidején, amikor hivatalnál kilincseltek.

Hiába kilincseltek, mégsem kaptak 10 évnél hamarabb telefont,

Ki kellett várniuk a 10 évre szóló hosszú sort.

S íme, született egy maroknyi álomcsapat

Amelynek tagjaiban, hatalmas elszántság volt, s akarat,

Hogy fejlődő képessé tegyék a régmúltat, -

Faluból felépítsék városunkat!

E hegyek között, Az Ön lelkesedése és felejthetetlen tettei mellett

Nagy György és Keller László lelkes és felejthetetlen tettei voltak

S az Önök munkáját segítő álomcsapaté,

Hogy szebb, élhetőbb élet teremtetett

Amiért szívem is ide gyökeredzett!

Voltak viták, ellenszegülések,

De gigászi építkezés mellett,

Végül e település példaértékű

Várossá terebélyesedett.

Hatalmas küzdelmet kellett

Önöknek megvívnia,

Megérte, mert itt lakóként

Nem vágyok innen, - sehova!

A magam nevében köszönöm:

Itthon vagyok, Budaörsön!

Sok boldog születésnapot kíván: Babinszky László, budaörsi lakos