Babinszky László:
Már Mária Terézia "Ratio Educationis"- a
rendeletbe adta:
Legyen mindenhol iskola!
Eötvös József és Trefort Ágoston azt is szorgalmazta:
Tanya és falu is legyen bekapcsolva
Az alakítandó iskolahálózatba.
A tanyasi tanítónő Nagymamám azt is elmesélte,
Egy megyei főtisztviselő a 20-as években,
Eötvösék elképzeléseit miképp értelmezte.
Azt mondta:
„Nem kell úgy sietni
a parasztot megtanítani, írni, olvasni,”
Ahogy nézem és hallgatom az „Egyenes beszédet,”
Eszembe jut ez a kegyetlen ítélet.
Analfabéták kellenek most is a rezsimnek,
Rang – szolga viszony a modern hatalmi elitnek.
Mennél kevesebb értelmiségi van,
Annál jobban lehet basáskodni a magas rangú posztokban.
Homály és sötétség kell a sznob műveltségnek,
Ahhoz, hogy koronája legyen a legfőbb címkének?
Szerintük, világosban nem tűnik ki, ki a nép feje,
Csak ha besötétedik a nemzet szellemi élete.
Ezen munkálkodnak. 15 évesen, ha a diák
Nem fejezi be az általános iskolát,
Mehet dolgozni. Éhbérért!
Újra Twist Olivérek küszködnek – a megélhetésért!
Aki elvégzi a középiskolát és nem tanul tovább,
Az nem tud szakmát. Ugyanaz a szenvedés vár rá,
Mint amit elvisel sorstársa, a 15 éves diák.
Aki tovább szeretne tanulni, arra, olyan tandíjat vetnek ki,
Amit a számlák kifizetése után, a szülői pénztárca nem bír
elviselni!
Télen a fiú fát megy erdőbe lopni, hogy
Egy rozsdás vaskályhát meg tudjon pakolni,
S be tudjon gyújtani.
Nincs pénze ahhoz, hogy megvegye a fát.
Inkább vállalja, hogy lop, nehogy kihűljön a család!
Ha jön az erdész, s a fiút elviszik, mint bűnözőt,
Börtönbe kerül, nem tudja meggyőzni a rendőrt.
Hiába szabadul ki, sorsát megbélyegezték,
Esélye sincs, hogy javítsa élete minőségét!
A börtön után még rosszabb körülmények között él,
Lop, mert nem lesz helye semmilyen munkahelynél!
A három csapás törvénye nagyot üt rajta,
Jelleméből, vagyonából egyként lett kiforgatva.
A bimbóból, nővé serdült fiatal leány
Új hazát keres, hazáját elhagyván.
Megszégyenülten teszi ki testét az amszterdami kirakatba,
Mindennap azt számolva,
Meddig lesz még teste áruba bocsájtva
Ahhoz, hogy az egyetemre bejusson végre - valahára?
Jövőjét, hazájából űzötten, máshol képzeli el.
Nem gondol testvérére, sem a szülőivel.
Úgy érzi kegyetlenül elbántak vele,
Óhazájában jövőképének nincsen becsülete.
Belehajszolták, hogy szülőföldjét könnyezve ott hagyva,
Továbbtanulását, külföldi prostitúcióból biztosítsa.
Új hazájában keres magának szerető férjet,
S ott neveli fel más nemzetbe gyökeret eresztő közös
gyermeküket.
Hazánk földjén kicsi a gyermekáldás.
Egyre gyakoribb a halálozás!
Egyre gyakrabban járunk temetőkbe,
S egyre kevesebbszer keresztelőkre.
A magyarok népe egyre
fogy
Egyre aggasztóbbak a demográfiai gondok.
Sztrájkolók! Ha van valami, amit mondhatok
Védjétek meg tanuláshoz való jogotok!
A MUNKÁS –PARASZT hatalom alatt mindenki ingyenesen tanult,
Tanulásért koldulni, senki sem szorult.
Ne felejtsétek el Victor Hugo mit mondott:
Az agy éppúgy kér enni, mint a gyomor,
Ha nem kapja meg szellemi táplálékát
Az ember elpusztul!
Nem kértük az életet, kaptuk ajándékul.
A hatalomnak, honnan van bátorsága csorbítani az emberi
jogokat?
Úgy tesznek, mintha
nem lenne a La Fayette-i Nyilatkozat !
Sztrájkolók! Nem a hatalomnak van igaza, hanem nektek,
Ezt diktálják az emberben ösztönszerűen működő biológiai
törvények!
Budaörs, 2012. december 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése