írta: Babinszky László:
(Szépmező Szárnya Hun-magyar
mondában mondai hős,
aki
megvédi a gyengébbet a bántásoktól.
Kalamóna a hun-magyar mondában erőszakos, hatalomra törő.
Helyi Téma Pest megyei hetilap 2012. szeptember 12-i száma.)
Dicsőség
Szépmező Szárnyának! [1]
Aki
nem támadója Kalamónának,[2]
De
aki a neki dobott kesztyűt felvette,
Hogy
törvényes eszközzel legyőzze!
A
magyarok jogainak eltiprása ellen,
Éhségszrájkkal
hadakozik a Kossuth téren.
Kalamóna
a Parlament ablakából nézi mérgesen,
Vele
szemben a téren
Néhány
sátor emelkedik ellenségesen.
Szólna
hozzájuk ékesen
Ám,
mindent elrontott, amikor
Pattogott
Európában, (itthon is) fölényesen!
S
most tehetetlen dühében
Villámló
szemekkel sújt le élesen
Azokra,
akik elítélik a jogtiprást éhesen.
A
Helyi Téma[3]
cikke azon gúnyolódik, hogy csak a madarak hallgatják
Szépmező
Szárnyának népéért aggodó messze zengő hangját!
„Madár”
vagyok. „Énekes madár”,
Aki
meghallja a népükért Éhezők, hatalmas sóhaját!
A
választás előtt, - jobboldali szavazók,
Mit
ígértek nektek, hogy a jogtiprásokat még mindig elnézitek?
Emlékszem,
aznap amikor Kalamóna hatalomra került,
Egy
nyugdíjas idős úr, akinek élete beszűkült,
A TV2
futószalagjára ezt írta:
Azért
szavazok Kalamona Úrra, mert szocializmust akar!
Írása
nem badar, - rózsaszínű álom!
Vajon
ez az idős úr, túl van már a csalódáson?
Vagy
talán megfagyott? Vagy olyan céltalannak látta a világot,
Mint
annyian, s ő is elkövetett maga ellen ögyilkosságot?
Szocializmust
akart! Mi lett vele? Ha él, hogy gondol vissza,
Kalamóna
választás előtti ígéreteire?
Megtévesztő,
az állandó államosításra való hivatkozás!
Nem
más az, mint központosítás.
Kapitalizmus.
A termelőeszközök magántulajdonban vannak,
Itt
mindig az történik, amit a tőkések akarnak!
Kalamóna
túlmegy ennél, - király akar lenni?
Királyként
akar népe felett nyerészkedni?
Ne legyen illúziója senkinek;
Alattvalók kellenek a hűberi rendszert teremtő elitnek!
Angliába
tanult. Angol mintára építi fel a rendszert?
S nem
érdekli, hogy ezzel sokakat az öngyilkosságba kerget?
Mennyi
szegény fagyott meg a télen!
A kifizetetlen
fűtésszámlák, - sok sírig elérnek!
Ezt
ígérték nektek? - ezt akartátok?
Kalamónát
erre szavaztátok?
Most
nem szóltok. Ennyire féltek?
Ekkora hatalma van a kalamónai pénznek?
Amikor átvettétek a pénzt, megmondták-e nektek
Úgy állítják fel a rendszert, hogy
- Korlátozzák a szólásszabadságot,
S hogy elveszik a rokkantaktól a járandóságot!
S
hogy az előzetes regisztráció nem más, mint a korlátozott választói jog
50
vagy 100 évre?
A
szólásszabadságért először Nagy Navarró András éhségsztrájkolt,
Most
éhségsztrájk előzi meg a törvényesíteni kívánt regisztrációt!
Az
ATV Fórumain annyira mondjátok, - hogy Kalamóna ellen összefogás kell,
Szépmező
Szárnya sátra mégsincs telve háborgó emberekkel!
Várna
benneteket összefogásra,
Hogy
együtt szóljunk rá Kalamónára!
De csak
hajlong a magyar, Ura előtt, hajlong!
Csöndben
tűri a jogfosztottságot.
Az
elbocsájtástól való félelem
Uralkodik
az emberi tetteken.
A
szolgalélek nem mer cselekedni, mert attól fél,
Cselekvésétől
a hatalom, családjában, majd senkit sem kímél!
Szépmező
Szárnyát meg gúnyolják:
„18.000
forintos ing van rajta!”
De
nem lett sem a vagyontól, sem a rangtól úgy elvarázsolva,
Ahogy Kalamóna, aki pávaként jár, dúskál a jogokban
Miközben másoktól elvárja, hogy tűrjék sorsukat, - jogfosztottan!
Szépmező
Szárnya s a vele tartó éhező többiek
Kockára
teszik életüket!
Kalamóna
álomvilágban él. Álmodik korképet,
S megvetően
nézi a Parlament ablakából,
Az éhségsztrájkolók
által megrajzolt, - országos kórképet![4]
Budaörs,
2012. szeptember 13. csütörtök
[1] Szépmező Szárnya Puszta legkisebb fia, aki erős, daliás
legény, s megvédi a gyengébbet a bántásoktól.
Róluk az egyik legrégibb magyar népmesék szólnak, a hun –magyar mondavilág
keletkezésének korából
Lásd:
KOMJÁTHY István
Mondák könyve: Hun és magyar
mondák/ Komjáthy István ; [rajz. Bornemissza Zsolt]. –
13. kiad. – Budapest : Móra., 2003. – 402 p.: ill, rajzos.; 15 cm
A borítón Hunor Magor vadászata
(„a Képes Krónika iniciáléját az Országos Széchenyi Könyvtár
engedélyével használtuk fel”.)
Az idézett szereplők: 9-142 p.
ISBN 963 11 7826 9
kötött: 1890, -Ft
Mt.: Bornemissza Zsolt (-)
(rajz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése