2012. augusztus 23., csütörtök

Wittinghoff Tamásnak



írta Babinszky László
SZÜLETÉSNAPI  KÖSZÖNTŐ

Emlékeim 1976-tól

Budaörs, rügyezést kívánó, télutós falu volt.
A járdákon, utakon hemzsegett a sok kátyúvizes folt!
Emlékszem, velünk szemben egy artézi kút állt,
Ha valami miatt a vizet elzárták,
Hogy mosakodni tudjunk,
A kútból töltöttük meg a vödröket meg a kannát.

Emlékszem, Szalai Pista bácsira,
Akitől, - hogy télen fűteni tudjunk -
Olajat hordtam hegynek fel,
Birkóztam sokszor az emelkedővel.
A Béke térről 20-30 literes kannákat emeltem,
Sokszor órákig olajat cipeltem!
A palackos gázt a Stefánia útról vittem haza,
Lassanként, - emelkedőkön keresztül gyalogolva!
Volt úgy, ahol ma a TESCO áll,
Azzal szemben volt a gáz másik telephelye,
Télvíz idején gyalog mentem le,
S tele palackkal tértem rá az emelkedőkre.

Polgármester Úr!

Emlékszik-e Bayer Pista bácsira,
Budaörs közkedvelt fuvarozójára?
Abban az időben a fűtőanyag; az olaj, a fa, a szén
Pernyéje szállt ki a házak kéményén!
Pista bácsinak volt egy lovas kocsija,
Tüzelőfával és szénnel rakta meg,
S hordta a házakhoz az embereknek.
Két barna ló húzta a megrakott kocsit,
Két ló vonszolta igáját, - hajnaltól, alkonyatig.

Az Ön születésnapjára mit írhatnék?

Városunk fejlett és nagyon szép!
Faluból város született,
S mosolyogva nézik odafenn, mint égiek,
Az egykori budaörsiek, -
A szorgos élő helyiek,
E hegyek között
Még mi mindenre voltak képesek?
Látnak hatalmas uszodát!
Ahol a gyermekek s a felnőttek
Az uszoda négy medencéjét,
Széltében – hosszában vidáman általússzák!
Az egyik medencéje úszóversenyekre is alkalmas,
A medencék gyógyvize, gyógyerővel tartalmas.
Budaörsnek Televíziója, Rádiója van,
Egyre színvonalasabbak programjaikban!
A Sportcentrum is az Ön hivatali idejében készült.
Emlékszem, amíg épült
A Közgyűlés légköre, hányszor volt ideges és feszült!
Most már a Sportcentrum versenyzői hoznak dicsőséget a városra,
Gondoljunk például; az asztali teniszbajnokságokra!
Másban is jelesek a Centrum versenyzői,
Akikre büszkén tekinthetnek égi felmenői!
Nagydolog, hogy az megadatott Budaörsnek,
Büszke öntudatuk gyökerezhet ide, - a helyieknek.
S mit láthatnak még az égiek?
Kerékpárutat Budapestig,
Kerékpárosok hajtanak rajta sokszor túl gyorsan- sötétedésig.
Körforgalmat is láthatnak négy helyen.
Azt is látják, hogy a körforgalomhoz érve,
Tanít a körforgalom, - előzékenységre!
Mit látnak még? Önkormányzati Palotát!
Ahol a budaörsieket kényelmes körülmények között
Udvariasan kiszolgálják,
S ahol a máshonnan érkezőket szívélyesen fogadják!
Nem, már nem régi szűk kis házba tömörül a hivatal!
Az ott dolgozók, kényelmes, tágas szobákban küzdenek meg a feladattal.
Van önálló Bírósága Budaörsnek.
Nem kell senkinek bejárnia Budapestre
Ha valakire mérges lenne,
Csak pár buszmegálló, hogy a bíró,
Peres-ügyét elintézze.
Az égiek, biztos látták, hogy itt újjáépültek az utak, a járdák és a csatornahálózat!
Azt is látják, hogy hűlt helye már az artézi kutaknak.
Tűzoltóságot is látnak, de nem kicsit, hanem nagyot!
S látnak helikopteres, helyi mentőszolgálatot.
S itt mennyi parkban labdáznak a gyermekek!
Felújított és új iskolákban szerezhetnek jegyeket.
A bankok is biztonságosnak látják
Ezt a kedves, szép várost!
Bankparadicsom lett, s a jó befektetés reményében
Minden bankár-orca sármos.
Amikor ideköltöztünk a régiek
A Kötő utcát mondták faluszélinek.
Aztán, évről évre feltűntek a faluszéli új utcanevek
Gomba módra szaporodtak a többemeletes épületek.
Ma már Színháza is van Budaörsnek
Meghitt helye, a fővárosi színészeknek.
A könyvtár állománya egyre bővebb
A könyvtárosok munkája felelősen jelentősebb.
Nem mindegy hogy a könyvtár állománya
Milyen jövőképet rajzol bele az ifjúság tudatába.
Több az ifjú olvasók száma, akik majd jönnek hozzánk, stafétára..

Most a telefon jut eszembe…

Minden házba vagy vezetékes telefon van bevezetve, vagy
Az utcán jár – kel az ember, mobiltelefonjába fecsegve.
Nem kell várniuk 10 évet a listára vetteknek,
Mint annakidején, amikor hivatalnál kilincseltek.
Hiába kilincseltek, mégsem kaptak 10 évnél hamarabb telefont,
Ki kellett várniuk a 10 évre szóló hosszú sort.

S íme, született egy maroknyi álomcsapat
Amelynek tagjaiban, hatalmas elszántság volt, s akarat,
Hogy fejlődő képessé tegyék a régmúltat, -
Faluból felépítsék városunkat!
E hegyek között, Az Ön lelkesedése és felejthetetlen tettei mellett
Nagy György és Keller László lelkes és felejthetetlen tettei voltak
S az Önök munkáját segítő álomcsapaté,
Hogy szebb, élhetőbb élet teremtetett
Amiért szívem is ide gyökeredzett!

Voltak viták, ellenszegülések,
De gigászi építkezés mellett,
Végül e település példaértékű
Várossá terebélyesedett.
Hatalmas küzdelmet kellett
Önöknek megvívnia,
Megérte, mert itt lakóként
Nem vágyok innen, - sehova!
A magam nevében köszönöm:
Itthon vagyok, Budaörsön!

Sok boldog születésnapot kíván: Babinszky László, budaörsi lakos





2012. augusztus 14., kedd

Őszinte vallomás


írta: Babinszky László

Hiányoznak a szerelmes éjszakák. 
Meztelenül odabújva   
Olyan jó lenne, jobb karommal átölelni csípődet, - 
S élvezni a szárnyalni tudó, kecses nőiességed. 


Hiányoznak a szerelmes éjszakák.   
A bennünket, - mámorba röpítő, kellem-dús éji tornák! 


Hiányzik, mosolygós arcodon az alélt arcú öröm,  
S a tekinteted, mely utólag elméláz
Több órán át átélt holdfényű gyönyörön!


Hiányzik, az ágyon elterült, - ernyedt testű, szelíd, álomra hunyt szemed,  
Amivel boldogságodat irántam, lágyan kifejezed!   
Hiányzik, az álomba bújt szenvedélyes orcád,  
Ami öntudatlanul tükrözi, - nőiességed legszebb, legszebb diadalát! 

Budaörs, 2012. augusztus 14. kedd



2012. július 30., hétfő

Sírógörcs utáni vallomás

írta: Babinszky László

Hosszasan nézem a nőket...
Elbűvöl, csábos tekintetük.
Minden nőben kereslek Téged,
Hiányosan szép csillogó szemük.

Máglyaként lobogok érted!...
Mégis, hagyod, hogy csonkig elégjek!
A nők közül egyesek, akikben kereslek Téged,
Mint Orpheuszt, engem is elítélnek...

Szókővel dobálják Eurydiké utáni vágyam!
Szókéssel nyiszálják epedésemet!
Kószálok könnyesen országúti lázban,
S tudom, hogy elfeledett már, - régóta szíved.

Balatongyörök 2012. július 29.

2012. július 21., szombat

HIÁNY-VERS


írta: Babinszky László

Míg az ember boldog nem volt
Addig meg nem halhat.”
Peremartonit idézem,
A színésznőt, - a halhatatlant.

Egy kisfiú meghallotta,
Kezében volt a lant.
Szépen csengőn dúdolgatta,
Hangot talált a hang.

Ám a lányok kigúnyolták,
Ricsajozva kicsúfolták!
„A széllel szemben vándorolt”,
Bródy – nótára bukdácsolt.

„Az évek jöttek, teltek – múltak”…
A lányok, érett nővé formálódtak.
Közben, a kisfiú is felnőtt lett,
Kereste a szerelmet.

Számára, - a szerelem, Éj maradt…
Nem ébredt rá pirkadat!
Így lépett be az öregkorba,
Nincs mellette kis unoka.

Most, visszagondol egy kisfiúra,
Ki a bálokat otthagyva,
Könnyes arcát
Puha párnájába fúrta.

Budaörs, 2012. július 21. Szombat.

2012. május 9., szerda

Élőképek a múltból


Babinszky László:


Talán emlékeznek a dombrádi öregek,
Ki az a Pálos doktor? - akinek sorsán most elmerengek!

Dombrádon'44-ben összeszedték a zsidókat,
Akik teherautókra zsúfolódtak.
Bartók Nagyapám barátja köztük volt,
Utazott a sok elhurcolt!

Szállítottak férfiakat, asszonyokat, gyermekelet,
Fiatal nőket!
Voltak, akik cipeltek karon ülő alvó csecsemőket!

Így kerültek munkatáborba,
A nácik hirhedett egyik városába.
Nagyapám barátjára is várt erőltett menet,
Lehet, hogy vele is - tarkólövés végzett!

'45 után nem tért haza.
Hol ölték meg? - ha az úton végig haladt
Dachauba?- Auschwitzba?
Eltűntnek lett nyilvánítva!


Amíg emberek élnek a Földön - emlékezniük kell,
S védekezniük, - egymásért élő békés cselekvéssel!
Igen, emlékezniük kell, amíg él a Föld, amíg él az ember
 
A szívek feletti kényszerítetten hordott sárga csillagokra!
A II. világháborúban, milliók lettek - elgázosítva!


Budaörs, 2012. május 8.

2012. március 28., szerda

FUTALA-DÍJ helyett



írta: Babinszky László
(szeretett kolleganőmnek, Könyvtárunk főkönyvtárosának ajánlom)


Köszönöm Kriszti ezt a két évet.
Jóságod, megértő emberséged.
Köszönöm, hogy nem voltam törpe melletted,
Fölmerted ismerni értékeimet.


Neked az volt az első, hogy EMBER légy.
A címke csak utána következett!
A könyvtárat mégis zajmentesen működtetted,
Kár, hogy nincs annyi pénzem, hogy ezért kitüntesselek!

Vedd ezt a verset Futala-díjként,
Őszintén mondom: megérdemled!
Ha bukásnak érzed, hogy helyedet elvesztetted,
Gondolj arra, - az ember nem címkének,

Hanem, embernek született!

Korbácsütések és vízbe mártott szíjak sebeit hordom.
A címkék ilyen gonoszak!
Vezetőként, rangod nem ment át jellemet torzítónak,
Megőrzött emberséged miatt nyújtom át neked ezt a díjat!

Budaörs, 2010. június 3. szerda.

2012. február 19., vasárnap

Édesanyám, sokkal tartozom neked

írta: Babinszky László


Megértettem mennyit érek! 
Életedből mennyit kérek!
Mozgásom már nem volt rendes 
1955 májusában szemed miattam volt könnyes!

Nem úgy mozgott egyik lábam, egyik kezem, 
Ahogy kívántátok születésem.
Hiába adtad bal kezembe a labdát,
Csak rátettem bal tenyerem összes ujját,

Nem fogtam meg, nem szorítottam,
Még csak nem is pattogtattam,
Arrébb se gurítottam,
A labda pihent mellettem,
Nem játszott vele bal kezem!

Az orvos azt mondta:

"Asszonyom, az Ön fia fél testében béna,
Agyában vérrög keletkezett, nem visz jól vért az artéria.
Gyermekének jobb helye lenne sorstársai mellett,
Miért dobná oda, lassú kínhalálra, az egészséges embereknek?

Ki fogják gúnyolni, bele fognak rúgni!
Sokszor fog közellététől könnyesen búsulni!"

Erre Stenszky asztalára csaptál:

"Az én fiam, ugyanolyan ember, mint a többi,
Értelemben senkitől se fog ő különbözni!
Be fogom bizonyítani, van helye az egészséges emberek között,
Közvetlen környezetének fog még okozni sok-sok örömöt!"

Stenszky rendelőjéből haza vittél engem
S ettől a naptól kezdted emberré formálni vérrögös jellemem!
Szégyellem, hogy alvásod elvettem éjekre
S hogy Édesapámnak se ilyen fiút álmodott színes képzelete!


Előre láttad, velem, sok lesz a baj.
Kevés örömöd lesz bennem,
Még kevesebb lesz családunkban a kacaj.
S ahhoz, hogy emberré tudj formálni engem,
El kellett tűrnöd, hogy a házasságod is zátonyra menjen!

14 éves koromban azt kérdezted tőlem:
"Tartod-e azt az irányvonalat, amit neked kijelöltem?"
Bólintottam; "ez az elv vezérli cselekvésem,
A síromig lesz ez, a felelősségem!"

Édesanyám, sokkal tartozom neked!
S ezt viszonozni semmi más nem tudja
Csak az irántad belőlem áradó őszinte szeretet.
Szeretlek!

2012. február 19.