Töredék Radnótinak

írta: Babinszky László

Mottó: "Kiöntötték a fürdővízzel a gyereket is!"
(népi mondás)
I.
Oly korban éltem én e földön,
Mikor a sok bombázás után
Hazánkban valóban uralkodott a nép,
Az államhatalom csúcsán!

Hol minden felnőttnek lehetősége, joga,
Sőt kötelessége volt a munka,
A közveszélyes munkakerülést
A törvény börtönnel sújtotta!

Oly korban éltem én e földön,
Mikor az állam lehetővé és
Általánossá tette az oktatást,
Nem kért a költségekhez hozzájárulást!

Hol úgy rendelkezett a törvény,
Hogy a faji, nemi, vagy a felekezeti
Hátrányos megkülönböztetés,
Az népellenes örvény!

Oly korban éltem én e földön,
Mikor a dolgozó, ha üdülésre vágyott,
Szakszervezeti üdülőbe vihette
Az egész családot!

Családokat, lakókat kiűzni
Lakásukból nem látott az utca,
Nem is ítéltethetett el senkit az adóvégrehajtó
Ilyen kegyetlen kudarcra!

A munkás a munkahelyeken
Lakást igényelhetett, s kapott,
Ez a jogai közé tartozott!

II.

Oly korban éltem én e földön,
Mikor a szocializmusban, a becsvágyó karrierista rang
Még nem halmozott fel elég vagyont arra,
Hogy a néphatalmat eltűrje,

S ezért értékeinek fonákságain keresztül azt
Belföldön is, külföldön is - szétzüllesztette!

Oly korban éltem én e földön,
Mikor a munkás - paraszt hatalom helyett
Az új urak demokráciát úgy hirdettek,
Hogy mint kizsákmányolók, sorsunkra telepedtek!

Ahol az egykori egyenlőségért küzdő KISZ-titkár
Tulajdona lett a Caola-gyár! -
S míg ő dőzsöl, gyárába munkást úgy vesz fel,
Hogy az érje be morzsányi bér-keresettel!

III.

Oly korban éltem én e földön,
Mikor a volt-párttitkár
Meggyónni bűneit templomba jár.
Éltetve a kapitalizmust - Jézus oltáránál!

S ha valaki az országgyűlésben
Az elnyomottakért, koldusokért szót emelt,
Felállt egy jobboldali honatya, s ekképpen feleselt:
"A koldustörvénynél van nekünk dolgunk fontosabb!"

De mi lehet az életnél fontosabb?

IV.

Oly korban élek én e földön,
Mikor az ember a munkahelyét, ha meg akarja tartani,
A "munkásosztályt", mint szót, nem szabad kimondani!
A munkásmozgalmat nyíltan olvasni nagy szégyen,

Ma csak a cigányok merik fennen hangoztatni:
"Kádárt dicsérem!"

A munkahelyeken ma már alig vannak jogok,
Csak az elbocsátás félelméből fakadó kötelességek!
S a dolgozók a munkahelyeken úgy is viselkednek,
Mint úri kegyelemkenyértől függő, fásult szolgalelkek!

2002. január 11. péntek.