Babinszky László
Egy Á. Titkár TV - nyilatkozatára

Egy Á. Titkár összezavar minden szépet, azt hiszem,
Álmaink mind, mint az avar, már élettelenül zizzen.

Az Á. Titkár halandzsázik, és fölényesen szónokol,
" Csak a Massza tanyázik itt, a Bölcsesség kivándorol!”

Elfelejti megköszönni, hogy etetik a parasztok!
Lakása légvár volna, mert habarcsot ő meg nem fog!

Elfelejti megköszönni, hogy van sokfajta cipője!
A munkás keze nélkül gépkocsija se lenne!

Szabó nélkül pucér volna, s nem lenne jó öltönye!
Elfelejti megköszönni, hogy más varrta meg helyette!

Boltban kell megvennie, mi asztalán van: élelme!
Elfelejti megköszönni, hogy korán kelnek fel - érte!

Masszák vagyunk? Csak ennyit ér népe cselekvése?
Aki őt az Á - Titkári rangig fölemelte?

Eljutott volna-e odáig, ha a végrehajtó szervezet
Nem hitelez tervekhez megjelölt személyeket?

Bizalomból kapott címet! – amit a nép bármikor visszavehet;
A tervekhez a nép járul hozzá alkotó módon, - ő kivitelez!

Ha csak „masszák” lennénk, nem tudnánk megérteni a terveket,
S nem tudnánk építeni nemzetet!

E nemzet maga mögött tud,- több ezer évet!
Csúf címkéid, óh, szorgos magyar nép - nem a te szégyened!

1989. május 7. Vasárnap.

Babinszky László:
Temetik…
(Úgy hordom az egészségesek közt testi fogyatékom,
mint 1944-ben, a zsidók a sárga csillagot)

Temetik most már létem virágát,
Eleven tövisek szívemet szurkálják.
Akartam szépet meg nem bocsátják,
Teremtő hitemet porba sulykolják.

Kínzó gyötrelmeim színháznak tartották,
Vívódó lelkem röhejjel nyugtázták.
Színes jövőt láttam, adtak csörgő sipkát,
Kihajítva engem nevetve rám húzták!

Játéknak vélték, ami nem volt játék,
Őszinte érzésem ripacsnak ítélték.
Legendák öveznek - így lettem nevetség!
Elvárják tőlem, hogy lelkem könyörögjék!

Lemondattak arról, hogy közéletnek éljek.
Sikerült szabniuk szellemi mértéket.
Követelik tőlem, hogy húzódjak vissza,
Zokszómentesen, acélosodva.

1987. február. 18. Szerda.

Babinszky László
Levél Malina Hedvighez
Jelmondat: „Ez a békeszerződés, mint minden elődje, nem egyéb,
és nem is lehet más, mint a háború folytatása.” (Clemenceau)

(Hol van a te hazád Malina Hedvig?)

Szüntelenül keressük múltunkban gyökereinket.
Értelmét keresve küzdelmeinknek.
Kik vagyunk, honnan jöttünk, honnan származunk,
Hol van kitűzve zászlóként közös nagy álmunk?

A területszerző rabló háború, előjogokkal kiket ruház fel?
Az ember nem egyidős magával a földdel.
A nemzet fogalma sem egyidős az emberrel,- később született,
Hiába alkotott kisebb vagy nagyobb tartós közösséget.

Nemzeti határokat így kinek van joga kijelölni,
S anyanyelve miatt embert üldöztetni?
Nemzet támadt rá, mindig nemzetre,
Egész közösségek öltöztek fegyverbe.

A nemzetiségi - gyűlölet gyökerének talán egyik ága,
Meghódítottat belealázni a rabszolgaságba!
Mivel nem értették a „szomszéd” nép nyelvét,
Műveltségüket is alábecsülték.

Barbárnak kiáltották ki őket,
Rájuk zúdították gyilkos eszközeiket.
A győzők, - a vesztest rabszolgává tették,
Beszélő szerszámnak hazavitték.

A görögöknél[1] a perzsa[2] háborúk idején
Több ezer perzsa hadifogoly került rabszolgapiacra,
Több ezer hadifogoly lett a görögöknél szolga.

Rómában[3] a pun háborúk[4] idején a levegőtlen, szűk bányákban
Pun rabszolgák fejtették az ércet,
S kegyetlen felügyelők hajszájába pusztultak el, - ezrek!
Ura büntetés nélkül bármikor megölhette
A törvény minden betűje védte.

A rómaiak, a legerősebb, a legtehetségesebb rabszolgákat
Gladiátorokká képezték ki.
Amfiteátrum arénájába[5] lökték őket, ott vívták meg, öldöklő,
Élethalál küzdelmüket
Mulatságául sok patrícius úrnak, hölgynek.[6]

S akit így megaláznak, ha reménye csillan,
Lándzsája, kardja olykor az önkény ellen villan.
Mint i. e. 74-71-ben, a trák[7] Spartacus lázadás idején
Hiába verte le Crassus, [8]nem is oly könnyedén.

Szörnyű volt a megtorlás. - A Rómába vezető úton,
A Via Appián,[9] hatezer rabszolgát feszítettek keresztre,
A többiek úgy lettek megbélyegezve,
Örökös rabságra lettek kényszerítve.


---------------------------
A Kárpát –medencében az avarokat[10]
Nagy Károly[11] és Krum bolgár kán döntötte meg.
Kik után a Nagy Morva Fejedelemség[12] következett.

--------------------------

Mikor a pusztai lovas-népek új „szállást” kerestek,
Mozgásuk mindig népvándorláshoz vezetett.
Ezek a mozgások mozdították ki őseinket hazájukból,
S kergettek ki más népeket otthonukból.

Minden nép vérrel, mészárlással szerzett területet,
E címen csak szerzett joggal,
Ősi jogával egyik nép se dicsekedhet.

A meghódított vagy szolga lett, vagy száműzött,
Aki ismét másokat üldözött.
A hódító nyelv lett mindig az uralkodó nyelv,
A meghódítotté, a sötétben pislákoló mécses-fényű elv.

-------------------------

Etelköz[13] jó hely volt, csak túl védtelen
A kelet felől támadó lovas-népek ellen.
„A magyarok se voltak angyalok”,
Adták hírül az akkori krónikások.

A pogány magyarok se vetették meg a rabszolga – vásárt,
Európa keresztény népei a rabszolgákat, tőlük is vásárolták.
A magyarok meg- megrohantak népcsoportokat,
Akikre rátették rabláncaikat.

Foglyaikat, - fiatal fiúkat, lányokat, asszonyokat, -
Eladták a római patríciusoknak. [14]
Kaptak értük brokátokat, gyapjúszőnyegeket,
Jurtába[15] vihető cicomás kincseket.

----------------------------------------------------

Közép Ázsia felől arab támadás volt,
Jószágaiktól meg lettek fosztva az úzok.[16]
Erre a kazárokkal[17] szövetkeztek,
S megrabolták a besenyőket.[18]

A besenyők megtámadták a magyarokat,
Szállásukra rárontottak.
Eleink időben kiürítették Etelközt,
Hová beköltöztek a besenyők.

Őseink Kárpátokon át vándoroltak.
Vereckénél[19] már nyugodtan sátoroztak.
Onnan indult a honfoglalás
Mit megőrzött sok szép dal és írás.

A Vereckénél betörő magyar sereget
Fogadták a bolgár követek.

Zalán vezér követei hetvenkedve követelőztek:
A mi urunk, nagy, hatalmas Úr, ki ha országából
Ki nem takarodtok, legyőz benneteket!

Árpád a követeknek ekképp felelt meg:

„Az én ősapámé, a nagyhatalmú Attila királyé
Volt a Duna-Tisza közén elterülő föld,
„De mégis én, nem ugyanazért,
Mintha a görögöktől, vagy a bolgároktól félnék
Hogy nem bírok velük szembeszállni
Hanem vezéreteknek, Zalánnak a barátsága kedvéért
Kérek a marháim miatt magam jussából részecskét,
Tudniillik a Sajó folyóig elterülő földet,”
A Dunából, tele kétkorsónyi tiszta vizet,
„Egy nyalábot Alpár[20] homokjának füvéből,
Hogy megtapasztalhassam Alpár homokjának füve
Vajon a szcítai tájnak, [21]Dentümogyernak[22] füvénél
édesebb-e,
S a Don vizénél, a Duna vize jobb-e? ”

Árpád 12 fehér lovat küldött ajándékba.
Zalán az ajándékot elfogadta.

Ezután Árpád Szvatopluk[23] morva fejedelemhez küldött követet,
Aki fehér lóval, nyereggel és aranyos fékkel érkezett.

Szvatopluk, jót nevetett,
S ekképp adott a követnek feleletet:
„Bottal agyonveretem a lovat.
Féket vettettem a rétbe
Nyerget meg hányatom a folyó vizébe.”

Ekképp felelt a követ:
„Ha nagyságod ezt tenné is, mi kárt vallanának a magyarok?
Az ő ebeik falják fel a lovat, az ő kaszáik találják meg a féket,
Az ő halászaik a nyerget.”

A magyar s a morvasereg ellenségek lettek.
A százhalombattai csatában a magyarok győztek.

-------------------------------------

A fősereg bevonulásakor Szvatopluk már nem élt.
Két fia marakodott a hatalomért.
Árpád a frank Arnulffal,[24] s a bajorokkal szövetkezett,
A morvákkal szemben, csehek is segítették őket.

E hódító harcokban Árpád terjeszkedett
Kárpátokon túlra is merészkedett.
Birodalma az Alpokig tartott
E fénykor azonban gyorsan lehanyatlott.

Végül a Kárpát-medencébe szorultak vissza,
Ez a terület lett a magyarok otthona.
„Honfoglaláskor, ami a Kárpátokon innen esett
Az, több mint ezer évre Magyarország része lett.”

Kiket találtak itt a magyarok? - Különféle népeket.
Voltak itt, morvák, frankok, bolgárok,
Szlovákok, - éltek itt avar családok. [25]
Szlovének, szlavónok is itt művelték a földet,
Alkottak szorgos, munkás emberközösséget.

Szent István államalapításával[26] földhöz kötötte a magyart,
Nem engedte túllépni a Géza által elfogadott határokat. [27]
Ezt erősítette meg a pápai akarat.

Halála után sok volt a viszály,
Ez így ment több évszázadon át!
Az Árpádház külföldi urakkal, hölgyekkel vette körbe magát,
Német, latin nyelven szedték be a magyar nép adóját.

--------------------------------------

Az Árpádház rokonaként gyakorolta később
A Habsburg – Ház[28] is fölöttünk hatalmát
Igazgatva Magyarországot, mint saját tartományát.

Az Árpádház idején a magyar nép függetlenséget élvezett,
A Habsburg-ház alatt „jogeljátszás” címén
Ki lett téve kegyetlen önkénynek.

Erről szól például: a Martinovics –mozgalom.[29]
I. Ferenc úgy verte le, besúgókat alkalmazott mindenfele.
A mozgalomról nem volt szabad beszélni,
Aki beszélt róla, azt üldözték vagy börtönbe zárták,
Mert kimerte fejezni hovatartozását.

A terror elérte a színházat is.
Aki haladni akart a színészranglistán
Annak németül, vagy olaszul kellett szavalnia
Különben, fel sem állhatott a pódiumra!

Déryné a Német Színházat azzal lepte meg
Felvállalta a magyar anyanyelvet.
Avval kezdte Schenbach Rozália, hogy nevét
Széppataki Rózára változtatta.

Szavalt, énekelt magyarul
El is bánt az osztrák hatalom vele is, társulatával is cudarul.
A színházat, ahol játszottak lebontották,
A magyar nyelvet és irodalmat terjeszteni így tiltották.

Hogy felébresszék a nemzet alvó öntudatát
Színészeink a magyar tájat echós szekérrel járták.

Míg Magyarországon, a német színészek
Télen is fűtött színházban játszottak,
A magyar színészek, magyar falukban,
Kocsiszínt, vagy pajtát alakítottak át, - Színháznak!

Sokszor esőben, szélben, viharban
Adtak elő irodalmi művet
Mégis sok helyen volt telt háza
A magyarok lakta vidéki kocsiszínnek!

-------------------------------------------

A császárok, királyok, tulajdonuknak tekintettek
Minden népet és országot.
Sokszor háborúk nélkül konferenciákon dőltek el
Területi felosztások.

1878 júliusában összehívott berlini kongresszus előtt,
Lázas egyeztetési tárgyalások folytak.
A diplomaták fehér asztal mellett jelölték ki,
Egy-egy nép számára az újonnan kialakított területi határokat.
----------------------

Több ország is szemet vetett a balkáni területekre,
Ezért lett már a 20. század elején egy világháború tűzfészke.
A terjeszkedni vágyó császári - királyi hatalom megbosszulta magát,
Meghozta az Osztrák – Magyar Monarchia teljes pusztulását.

1914. június 28. Szarajevó. A szerb nacionalista
Gavrilo Princip megölte Ferenc Ferdinándot és nejét,
Ezzel az I. világháború vette kezdetét.

Az Első Világháborúnak Babinszky Nagyapám
testvéreivel együtt, résztvevője, élő szemtanú volt.

Katonai behívót kapott Nagyapám ’14-ben.
21 éves volt ebben az időben.
Nádasba bujdosott a csendőrök elől,
Fölismerte, hogy gyilkossá válik, ha embereket öl.

Mocsarak közé menekült társaival együtt,
Félelmet és dühöt kavargott a lelkük.
A csendőrök végül rájuk találtak,
Átadták őket a sorozásnak.

Marhavagonba vagonírozták őt is, mint több ezer társát,
Ezt a háborút nem ők akarták.
Voltak, akik gyalog, kerékpáron meneteltek a frontra
Ahol elvonultak szenvedésüket mindenki látta, hallotta.

Ruhájuk vékony, nyári katonaruha volt,
Abban masíroztak akkor is, amikor eső, hó,
Vagy jéghidegszél tombolt.

A hatalom azzal ámította őket,
Mire a lomb lehull, hazajönnek.
A hideg téli fronton gránátok robbantak
Tömegével feküdtek hóban a halottak.

Jani bátyám elbeszélte: Doberdonál[30] a fronton egy fa mögé állt.
Az ellenség feléje irányította a golyók záporát.

Tudta; ha egy centivel arrébb lép,
Testét szitává lövik szét!
Csak alkonyatkor hallgattak el a fegyverek,
Társaihoz éji sötétben merészkedett.

Mikor Nagyapám a frontról hazaérkezett
Szomszédok, barátok felől szegeződött rá szúrós tekintet:
Öltél embert? – kérdezték tőle a körben állók,
A tekintetét fürkészve mustrálók.

A katona, ha nem lő, őt lövik le,
A háborúban eltorzul az ember személyisége,
Előtör belőle, védekező ősi ösztöne.

Nem elég, hogy a birodalmi hatalmak
Nagyobb területre vágyva halálba küldték népüket,
A győztesek Trianonban[31] nyomták rá
Családok széthullására gyilkos pecsétjüket.

A győztesek azzal alázták meg a legyőzötteket
Elrabolták vagyonaikat,
Őseik földjéről száműzték őket,
Kitépték anyaföldjükből évezredes gyökereiket!

Tulajdonukból csak annyit vihettek át a határon
Amennyi egy lovas kocsira ráfért.
Bartók dédnagyapám és családjának élete
Számukra csupán ennyit ért!

Szent István államalapításakor a románok
Még a Kárpát-medencében sem voltak
Mégis a trianoni szerződés által Magyarországból
Igen nagy területet hasítottak.

Miközben még tombolt a háború kegyetlen örvénye,
Versailles-ban már készült Közép-Európa felosztásának törvénye.
A Párizs környéki békék megtervezői a „Három Nagy”
Lloyd George, Clemenceau és Wilson voltak.

Előzetes tárgyalásokat a legyőzöttekkel nem folytattak,
Azok csak írásban, vagy szóban reagálhattak.

Az előzetes tárgyalásokon Magyarországot
Egy kopott ruhájú, tájékozatlan francia hadnagy képviselte.
Mikor kifelé indul a tárgyalóteremből
Kacagás közben Wilson elnök megjegyezte:
„Magyarország hadnagy.”

Az ország megcsonkításának tervét
Károlyi Mihály[32] nem fogadta el. Inkább lemondott.
Kun Béla [33]sem értett egyet a Vix – jegyzékkel.[34]
Hadakat toborzott.

Az antant csapatok ellen fölvették a harcot.
A túlerővel szemben seregük összeomlott.
A trianoni békeszerződést, végül Horthy kormányzása alatt,
Simonyi Semadam Sándor miniszterelnök külügyminisztere
Gróf Teleki Pál írta alá,

Ezzel vált 1920. június 4-e országunk gyásznapjává!

----------------------------

A legyőzött kormány a végleges békeszerződést
Ultimátumszerűen vehette át.
Annyi joga volt, hogy átvegye békediktátumát.

Az antantszövetséges tagállamok azonnal megértették,
Mindegyikük érvényesítheti saját érdekét.
Történelmi múltjukat túlozva hivatkoztak dicső múltjukra,

S a „megszépített” statisztikákra,
Amelyek jók lettek határkiigazításra.

Az új kelet – közép és délkelet - európai államok
A legritkább esetben voltak nemzetállamok.
Egy részük a nemzetek egymás közötti föderációja volt,
Az elcsatolt országrészekben, többségben voltak
a magyarok.

3,4 millió magyar, a nemzet 34,1%-a
Került át „szomszédos” országokba.

Lloyd George, Wilson, Clemenceau jól tudta
Az etnikai kérdés nem lett megoldva.
„Kisebbségvédelem kell a kisebbség jogához”,
Ragaszkodtak a Népszövetség létrehozásához.

A kisebbségi jogokat az elcsatolt országrészekben
Alig lehet érvényesíttetni,
A magyarellenes tetteket nem lehet megfékezni.

Áldozat lett a Szlovákiában élő magyar Malina Hedvig.
Vele szemben is eljutottak a brutális tettig.
Megverték, mert magyarul beszélt,
Felvállalva az édesanyától örökölt édes anyanyelvét.

Nem hiszik el, azt, amit átélt,
Nem hiszik el, hogy más okozta több lüktető sebét!
Verését nem tűrte el nyilvánosságra hozta,
Azzal is megalázták, hogy sértettből váltották vádlottra.

------------------------

Őseink földjén így lettél hontalan Malina Hedvig
Ki eljutott Szlovákiában a belső száműzetésig.
Mi csak egyet tehetünk, együtt érzünk veled,
S minden nemzetiségi kérdéskor megemlítjük neved.

Szinte szégyellem, hogy őseim földjén élhetek,
Te ki vagy téve brutális verésnek.
Én elmondhatom, Te nem mondhatod el,
Szeretlek én szép hazám, szülőföldem, Magyarország,
Mégis a Te bátorságod a legszebb magyar hazafiság!

A románok a magyarokat, „bozgor”-nak csúfolják
A magukra hagyott hontalanokat,
Ha nem asszimilálhatják, körükből kizárják.

Aki nem bírja a terrort elviselni
Más országba próbál új hazát keresni.
Ezt lett hát a „Három Nagy” békediktátuma,
Nemzedékek vannak általa kiközösítve, meghurcolva.

Lloyd George, Clemenceau, Wilson utódai tudják-e
Őseik hány millió ártatlan magyar családot tettek tönkre?
A trianoni bűnökért ki fog a magyar nép ítélőszéke elé állni
Ki meri bűneiket bűnösként felvállalni?

Az elcsatolt területeken megszegték
A Népszövetségben megfogalmazott emberi jogokat!
Miért nem lehet érvényteleníteni
A Trianoni szerződésben foglaltakat?

Miért büntetik már 100 éve a magyar népet?
Nem ők tervelték ki a háborús vétket!
Büntetése még száz év múltán se jár le?
Nincs, aki a szerződést felülvizsgálja, újra értékelje?
-------------------------
Budaörs, 2009. augusztus 21. Péntek.


Jegyzetek


[1] Görög-perzsa háborúk: i. e. 492-449
[2] Mintegy 2500 évvel ezelőtt a perzsák nagy birodalmat alapítottak. A Földközi-tengertől egészen Indiáig terjedt hatalmuk.
I. Dareiosz (i. e. 521-480) Xerxész, Dareiosz fia (i.e. 485 – 465). Ekkor volt Perzsia fénykora.
[3] Római Birodalom (i.e. kb. 1800 – 476.) 476. A Nyugatrómai Birodalom bukása; Keletrómai (Bizánci) Birodalom (476 -1453)
[4] Pun: A punok, a Földközi - tenger vakmerő hajósainak, hajóépítőinek, és kereskedőinek, a föníciaiaknak az utódai.
A legjelentősebb városuk Karthágó volt. Egyesítette a kisebb városokat. Így jött létre a Karthágói Birodalom. (Hannibál hazája volt
Észak – Afrikában.)
Római – Pun háborúk: i.e. 264 – i.e. 146)
[5] Amfiteátrum: a gladiátorok küzdőtere, közönség előtt.
[6] Patrícius: ókori rómaiaknál: a kiváltságos osztály. Gazdag, előkelő városi polgár.
[7] Trák: i.e. I. évezredben több balkáni és részben kis-ázsiai nép összefoglaló elnevezése.
[8] M. Crassus Licinius római politikus (i.e. 115 – i.e. 53) a Spartacus felkelés leverője
[9] Via Appia-Rómát Capuával összekötő út, amelyet Ap. Claudius, az i.e. 312.-ben, mint censor építtetett.
[10] Avar 5-8. sz. - ban hazánk területén élt török-tatár eredetű, nomád nép.
[11] I. (Nagy) Károly (742-814) frank császár
[12] Nagy Morva Fejedelemség fénykora Szvatopluk idején (?-894)
[13] Etelköz: (Folyóköz) Dnyeszter-Dnyeper vidéke 850 körül.
[14] Patrícius Az ókori rómaiaknál a kiváltságos osztály tagja. Gazdag előkelő városi polgár.
[15] Jurta Nemezből (gyapjúból [nyúl] szőrből készült vastag posztószerű anyag) favázas kerek sátor.
[16] Úzok: vagy oguzok valójában az oguzok egy része, az I. évezred közepén a Kaszpi–tengertől keletre feltűnt
lovas nomád nép. Egyes csoportjaik „fekete kunok” néven a középkori Magyar Királyság területén telepedtek le.
[17] Kazárok: Nomád (török) nép. A 7. sz. végén a Volga és a Don alsó folyásánál alkottak birodalmat. A Kazár Birodalom területén más
nomád népek is éltek, közöttük a vándorló ősmagyarok. A 9. században a Kazár Birodalmat besenyők támadásai megingatták
.A birodalom a 10. Század végére szétesett. Különböző népekhez csatlakozva beolvadtak azokba.
[18] Besenyők: Nomád török nép. A Volga és az Ural folyók, valamint a Kaszpi – tenger felett elterülő pusztákon éltek.
A bolgárokkal szövetségben megtámadták 895-ben az etelközi magyarokat.
[19] Verecke: A Kárpátokon keresztül a Vereckei hágónál jöttek be a honfoglaló magyarok
[20] Alpár: Alföld
[21] scítai táj az eurázsiai sztyeppéken lakó iráni nyelveket beszélő nomád népek gyűjtő neve. Törzsszövetségben éltek, az i. e. 6. Században
legyőzték Dareioszt. Igazi szervezett államot később, a mai Krím félsziget északi részén és a Dnyeper alsó folyása mellett alkottak.
[22] Dentümogyer Magyarok szálláshelye a Don torkolatánál
[23] Szvatopluk morva fejedelem (? – 894)
[24] Arnulf római császár- frank király. Karintiai őrgróf (880-899); keleti frank király (887 -899); itáliai király (894 -899); római császár (896-899)
[25] Frankok: a germán népek egyik csoportja, mely a Római Birodalom helyén
maradandó országot hozott létre.
[26] I. István magyar király (997-1000 Vajkként fejedelem; 1000-1038 Istvánként király)
[27] Kalandozások: (899 – 955) ; Taksony fejedelem (955 – 970?); Géza fejedelem(970?-997)
[28] Habsburg – uralkodóház: (1273 -1918) Németországban (1273 – 1308, 1438 – tól); Ausztriában (1282 – 1918)
[29] Martinovics Ignác (1755. július 22 – Buda 1795. Május 20) Nevéhez fűződik a Martinovics – mozgalom szervezése.
1791 novemberétől egyre inkább jellemző politikai felfogására az, hogy a polgári átalakulás híve lett. Titkos társaságokat hozott létre,
társaival, forradalmi úton akarták kiharcolni az ország függetlenségét. Köztársaságot szerettek volna Magyarországon.
Franciaország volt a példakép. Életükkel fizettek elveikért. Martinovics Ignácot, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet,
gr. Sigray Jakabot, Szolártsik Sándort, Őz Pált, lefejezték a mai Vérmezőn. Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc, Batsányi János fogságba.
került az utóbbi fogsága után elhagyta hazáját végleg.
[30] Doberdo: 1915. július 18 – augusztus 1. a második isonzói csata (Doberdo) az olasz fronton. (Az olaszoknak nem sikerült áttörniük a
Monarchia védelmi vonalát.)
[31] Trianoni szerződésben csonkították meg országunkat.
[32] Károlyi Mihály Magyarország első Köztársasági Elnöke (Bp. 1875. március 4 – Vence. 1955.március 19)
Magyarország miniszterelnöke (1918 október– 1919. január)
[33] Kun Béla külügyi, majd hadügyi népbiztos (Lele. 1886. február 20 – Moszkva. 1938. Augusztus 29)
Ő vezette a Tanácsköztársaságot (1919. március 21- 1919. augusztus 1)
[34] Vix-jegyzék: Vix alezredes 1919. március 20-án átadta Károlyi Mihálynak a Magyar Népköztársaság Elnökének
De Lobit tábornok jegyzékét.

Babinszky László

Emlékezetkisésre
(Nemsokára itt van Nagy Október 100. évfordulója)

De rövid a burzsoá emlékezet
Kizsákmányolja, megalázza az embereket!
Pedig nem is volt olyan rég
Ezerkilencszáztizenhét!

Lakásokat vesznek el az emberek feje fölül
Koldusok állnak a munkahelyek körül!
Nem engedik, hogy feledje a szegény,
Ünnep volt egykor november 7.-én!

Dolgozókat tesznek ki az utcára,
A gazdag így vigyáz saját profitjára!
Nem engedik, hogy feledje a szegény,
Ünnep volt egykor november 7.-én!

Összeszorul ismét a szegények ökle,
Ha lesújt, az úri lét bukik ismét sírgödörbe!
Nem engedik, hogy feledje a szegény,
Ünnep volt egykor november 7.-én!

Budaörs, 2010. augusztus 16. Hétfő

Babinszky László:

Máté Péter emlékére

Fekete korong - őrízd a hangját,
Dicső zenéje - őrízd méltóságát!

Hamvait egy sírásó gyűjtötte urnába,
S a rögös földüregbe életét lezárta.

Sötét volt akkor az élet köpenye,
Nagyapám, Nagymamám is itt hagyott örökre.

Bár nem hullott könnyem, a testem didergett,
Csak az otthon csendje volt nyugalmas kis sziget.

Félévvel ezelőtt, az egyik szeptemberi nap,
Arany sugarával alkony felé haladt.

Virágok díszítették a művész nyughelyét,
Méhek döngicséltek szép virágok felé.

Ott álltam egyedül a hideg márványnál,
Feidézve őt múlt idők varázsán.

A közös gond azonban szívemből előtört,
Amiért ő küzdött, az most meggyötört.

A Fény Városáért hiába csatázott,
Mint Jónás Ninivébe, pusztába kiáltott.

Szabadság, Haza, s a Munka mit sem ér,
Ha lelkünk bombázzuk, s nem élünk egymásért!

Bomba most nem úgy hull, hogy égből pottyanva
Milliók testrészét tépi darabokra,

Hanem, hogy lelkét az embernek megtöri,
S mindenkit kijátszva álarcba öltözik.

Békét úgy hírdet, hogy vérontás gyönyör,
Amely sok régi bűnt végleg kisöpör!

Eleink nyomdokán nem adjuk a hont,
Köpenyt cserélve megmarad a gond!

Nem lehet álmodni nép helyett egy népet,
Ezzel sérteni meg elhunyt őseinket!

"Kint"könnyű gazdagság reménye kecsegtet,
Ezért vándrol ki néhány reményvesztett.

Pedig kalandorság, hogy színtelen eszmének
Áldozza fel azt, hol színesebben élhet!

Hevesen lázong a tüzes ifjúság
Arról álmodik, hogy jön majd egy új világ!

De mégis bosszantó, hogy értékünk becsmérli,
Kényelmét elvárja, s hogy ingyen adják néki!

A megvívandó csatát oly büszkén vállalom,
Amit elkezdtél jó szívvel szolgálom.

A hófehér hattyúdalt javunkra használom,
S közös céljainkért a Halált is kaszálom!

Budaörs, 1987. február 10. kedd.

Babinszky László

Békére vágyom

Szórjatok virágot
Az Elba vizére,
Emlékezni gyűljetek
E folyó közelébe!

Hiába van Európában viszonylagos béke,
Nyugtalanság költözik az európai ember érzékeny szívébe!
NATO - repülők emelkednek a napfényes égbe,
S ma bomba – szántott, Észak- Afrika kies partvidéke!

Mi, NATO taggá lett magyarok
Mivé lettünk más népek szemébe?
A NATO nem azért kapott tőlünk szavazatot,
Hogy más ország pusztítását vihesse végbe!

Mintha a Trójai háború, ismétlődne meg
Csak most nem Helénáért, hanem az olajért folynak a küzdelmek!

Eddig az osztrákok, a németek,
Most a NATO vitt bele minket egy esztelen háborúba,
S még nem tudjuk, hogy mikor jön
Az arab világ kegyetlen bosszúja!

Mi magyarok, ne tudnánk, hogy mit jelent,
Ha a gyűlöletet tőkés pénzek szítják?
Se szocializmusunk nincs már, se demokráciánk,
Egyre kevesebb a nemzeti területünkön élő, - demográfiánk!

Hát, romboljátok le a fegyvergyárakat!
Romboljátok le fegyverraktárakat!
Ültessetek nyírfákat a fegyverek helyére,
S könyvtárakat telepítsetek
Az emberek könyves szekrényébe!

Szórjatok virágot Az Elba vizére,
Minden nép vágyik Az élhető békére!

Emlékezzünk 1945. május 9-ére!

2011. április 12. kedd.

Babinszky László
Ismét fogoly lett a gondolat (2011)

Újra fogoly lett a szólás szabadsága
Szájkosár lett téve a magyar nép szájára!
A hatalom így tapos bele I. Ferenc nyomába
A vérmezői mártírok kegyetlen sorsába!

A médiatörvénnyel, - ismét rab lett a gondolat!
A munkahely, ha alkalmat ad,
Érzik a munkások,
Beszélő szerszámként végezhetik csak a dolgukat.

A hatalom nem tűr másfajta gondolatot,
Csak azt, amit a szánkba ad!
Ha nem azt adja vissza a gyakorlat,
Mint önkény, azonnal visszacsap!

Belekapaszkodnak mondatainkba
Szóollóval nyirbálják hitünk!
Elveiket vízesésként zúdítják nyakunkba,
Sodrása elönti hittel telt szívünk!

Nem, nem erről álmodtunk ’89-ben!
Nem ezért lobogott szavunk!
Hittünk egy demokratikus berendezkedésben;
Hogy sokfajta szólás közt, egy az akaratunk!

Budaörs, 2011. március 27. Vasárnap.